Hírek
2012. November 09. 11:21, péntek |
Sport
Forrás: MTI
A doppingháborúban nyáron elmaradt a nagy durranás - Nem merte? Nem akarta? Nem tudta?
Athénban, a 2004-es ötkarikás játékokon 28 doppingeset volt, négy éve, Pekingben 18, Londonban, az idei nyári olimpián pedig 14-en buktak meg tiltott szer használata miatt.
Jelen adatok szerint - tehetjük hozzá, de erről majd később… A "pozitívumok" csökkenésének akár örülhetnénk is, ámde részsiker ez, már csak azért is, mert a brit fővárosban zajló világesemény előtt legalább is tömeges rajtavesztéssel, a fülön csípések sokaságával riogattak az illetékesek. Ehhez képest a "13 plusz egy" gyenge találati aránynak mondható.
Ráadásul dőreség lenne azt vélelmezni, hogy a tévúton járók tábora apadt volna időközben. Félő, a londoni viszonylag visszafogottabb lebukás magyarázata inkább abban rejlik, hogy a beígért ellenőrzési-elemzési szupermódszerek, a hatásosabb kimutathatósági tesztek, az új metódusok nem működtek annyira hatékonyan, mint azt sokan várták-feltételezték.
Részben sikeres volt, részben nem
A WADA, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a fele részben a kormányok, fele részben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által pénzelt legfőbb "tisztaságfelelős" minden fenyegetése, ijesztgetése ellenére sem vetette be a "csodafegyvert", a legújabb doppingszerek és -módszerek kimutatására is alkalmas módit. Nem merte? Nem akarta? Nem tudta?
- London doppingellenesség szemszögéből részben sikeres volt, részben nem - segített a válaszlelésben Tiszeker Ágnes, a nemzeti doppingüldöző szerv szerepét ellátó Magyar Antidopping Csoport (MACS) nemzetközileg is elismert vezetője. - Igen a válasz azért, mert beigazolódott, amit előtte is állítottunk, hogy tudniillik a londoni laboratórium fejlettségben és hatékonyságban a pekingitől fényévnyire van. Londonban hullottak fejek, a kínai fővárosban, 2008-ban viszont nem. Elegendő, ha a londoni játékokon rajtavesztettek közül a női súlylökőverseny aranyérmétől utóbb megfosztott fehérorosz Osztapcsukot említem, ő bizony igazi nagyágyú. Pekingben a mezőny hátsó részéből voltak csak lebukások, nem az elitből. Ráadásul London esetében előremutató pozitív esetekről beszélhetünk, amennyiben az ideális oxigénellátást elősegítő EPO-val is, illetve marihuánával is buktak meg, nem csak anabolikus szteroidokkal. Az anabolikát egészen nagy biztonsággal és egészen pici mennyiségben is ki tudják már mutatni. A londoni labor olyan szempontból viszont csalódás, hogy nem volt lebukás növekedési hormonra, sem a növekedési hormonokhoz nagymértékben hasonlító, ám közvetlenül a vázizomzatra ható IGF-re. És nem feltétlenül a jobb fedőszerek miatt...
Tiszeker doktor az erények közé sorolta, hogy javult a kommunikáció mind a WADA, mind a NOB részéről. Más volt, más lett, mint akár Athén, akár Peking előtt. Új típusú azért, mert a WADA előzőleg nem győzte hangsúlyozni: aki itt megbukik, az nem magára hozza a vészt, nem a saját karrierjét veszélyezteti elsősorban, hanem az országára hoz szégyent.
- Tegyük hozzá ugyanakkor: az olimpia előtti kvalifikációs évben rengeteg pozitív eset volt szerte a világon, így Magyarországon is. Nálunk egy tucatnyian hullottak ki olyanok, akik már benne voltak az olimpiai csapatban - magyarázta. - Az olimpia évében, tehát idén 4 pozitív esetünk volt, ami nem sok, de még az öt sem, ha Kővágó Zoltánt is idevesszük, bár ő nem a mi eltiltásunk volt, hanem az IAAF-é. A nemzetközi atlétikai szövetség rótt ki diszkoszvetőnkre büntetést, és léptette vissza közvetlenül az olimpia előtt a versenyzéstől. De a mi négyünkben is volt, aki kijuthatott volna Londonba, és kinn bukhatott volna meg, méghozzá nem is egy. Tehát sokkal nagyobb volt a készültség az országok részéről, sokkal nagyobb volt az előszűrés részükről, sokkal mélyebben merítettek, és sokkal többet költöttek. Mert az olimpián megbukni, az valóban nagy szégyen. Az IAAF-nek volt a legtöbb pozitív esete, magasan a legtöbb: messze atléták buktak meg a legnagyobb számban, részben persze annak következtében is, hogy a világszövetség nagyszámú kontrollt végeztet el sportolóinak körében.
Hosszabb időre visszamenőleg lehet igazolni
És hogy mi a helyzet a kimutathatósággal?
- Sokan próbálnak meg tenni ezért, sok-sok szövetség is tevékenyen küzd, szóval jóval árnyaltabb a kép annál, hogy mit tudnak kimutatni és mit nem, vagy hogy jók-e a fedőszerek vagy sem, de egy biztos: a beharangozott IGF-ről nem lehetett hallani a londoni olimpia idején - közölte a MACS vezetője.
Méghozzá gyaníthatóan azért, mert nem volt meg és most sincs még rá meg a kellőképpen tökéletes teszt, pedig nagyon mondták, hogy jaj lesz nektek, akik ezzel éltek… Utólag egyértelmű, hogy mindez inkább csak a riogatás része volt.
- Elképzelhető, hogy ott állnak a küszöbön a megoldással. De lehet persze sportdiplomáciai vagy politikai kérdés is akár, hogy elmaradt az IGF-leleplező teszt bevetése. Nem beszélve arról, hogy van nyolc évük, tehát bármikor elő lehet venni a levett mintákat, hiszen azokat nyolc éven át őrzik, a londoniakat például 2020-ig - egészítette ki Tiszeker Ágnes a képet, egyszersmind a bevezetőben tett megjegyzésre is válaszolva, hogy miért nőhet tovább az eddigi pozitív olimpiai esetek száma akár menet közben, az ötkarikás játékok közötti időszakokban is egy újabb szűrés esetén, mikor is az akkori legfejlettebb analízismetodikával ismétlik meg a minták elemzését a szakemberek.
Például a londoni tudományos központban, ahol a szakember szerint minden megvan, ami ma emberállományban, eszközben, tudásban össze tud gyűlni egy doppingellenőrző laborban. Ahol a nyári olimpia idején 140 fölött volt az ott tevékenykedő külföldi analitikusoknak, specialistáknak a száma, mert nemcsak az angolok vettek részt ebben a munkában, hanem valódi nemzetközi összefogás valósult meg.
- Minden akkreditált, vagyis a NOB által elfogadott labor képviseltette magát, mert ez egy fontos dolog volt. Amint azt a WADA is hangoztatta: ez egyfajta nemzetközi egység, amely a doppingellenőrzésben mind inkább kialakul és hangsúlyossá válik. A londoni pedig valóban fantasztikus labor, egyelőre ezzel a 14 pozitív eredménnyel. Mert hát mivel a mintákat az első két évben újravizsgálják, lesznek még pozitív eredmények, úgy gondolom. Peking után is még hat új született, ne feledjük… - mondta a doktornő, aki szerint a növekedési hormont használók nyakon csípését illetően azért valamiféle változás mégiscsak történt.
- Amiben előrelépett a WADA, az az, hogy már nem néhány órás a kimutatás, hanem mindenképpen hosszabb időre visszamenőleg lehet igazolni a szer jelenlétét. Peking előtt 72 óráról beszéltünk, most 21 napról - mutatott rá. - Sok orvos tudja már kimutatni a világon a növekedési hormont, a már többször említett IGF-re viszont nincs meg a mód. Az IGF azért kedvelt, mert kihagyja a növekedési hormonnak egyébként az egész testen megjelenő mellékhatásait. Ez nem jelenti azt, hogy az IGF-nek nincs mellékhatása, van bőven, de nem olyan látványos, mint a növekedési hormoné.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Október 30. 07:57, szerda | Sport
MOL Magyar Kupa - Búcsúzott a Debrecen
A Debrecen 1-0-s vereséget szenvedett a másodosztályú Mezőkövesd otthonában a labdarúgó MOL Magyar Kupa negyedik fordulójában, így búcsúzott a sorozattól.
2024. Október 30. 07:54, szerda | Sport
Nemzetek Ligája - Nem lehetnek magyar szurkolók Hollandiában
Nem lehetnek magyar szurkolók a hollandok otthonában sorra kerülő labdarúgó Nemzetek Ligája-mérkőzésen.
2024. Október 29. 07:57, kedd | Sport
Az M4 Sport közvetíti a 2026-os és 2030-as labdarúgó-világbajnokságot
A közmédia közvetíti a következő két labdarúgó-világbajnokságot 2026-ban és 2030-ban - tájékoztatta hétfőn az MTI-t a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).
2024. Október 29. 07:56, kedd | Sport
Aranylabda - Rodri első sikere
A spanyol válogatottat Európa-bajnoki címig vezető Rodrigo Hernández Cascante, sportági nevén Rodri első alkalommal nyerte el a France Football magazin által odaítélt és az év legjobb játékosának járó Aranylabdát.