A két rombolóhajó vasárnap este áthaladt a szárazföldi Kínát és Tajvant elválasztó, mintegy 180 kilométer széles és 300 kilométer hosszú szoroson.

Az Egyesült Államok térségbeli flottája közleményében leszögezte: a két hadihajó jelenléte és áthaladása a szoroson az Egyesült Államoknak a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség iránti elkötelezettségét hivatott jelezni.

Elemzők ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy az amerikai hadihajók jelenlétét Tajpejben a Tajvannak nyújtott amerikai támogatásként értelmezhetik, míg Pekingben ellenérzéseket válthat ki.

Amerikai hadihajók utoljára tavaly októberben léptek be a Tajvani-szorosba - ahogyan akkor a Pentagon szóvivője fogalmazott - rutin jelleggel.

Kína és Tajvan viszonya a kelet-ázsiai térség egyik fontos, biztonságpolitikai kockázatokat is magában rejtő problémája. Peking - amely a Dél-kínai-tenger szinte egészét és az 1949-ben Pekingtő függetlenné vált Tajvant is Kína részének tekinti - több mint ezer rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát és 190 robotrepülőgépet telepített a szoros mentén.

Washington 1979-ben, Kína elismerésekor megszakította kapcsolatát az alig több mint 35 ezer négyzetkilométeres Tajvannal, de változatlanul a sziget szövetségese és első számú fegyverszállítója. 2018-ban Washington engedélyezte tengeralattjárók gyártásához szükséges műszaki ismeretek átadását is Tajvannak.