A legnagyobb tülekedés az államilag finanszírozott alap- valamint mesterképzéseken várható.

Idén a tavalyihoz képest 271-el többen, 140.579-en akarnak bejutni egyetemre, főiskolára. A legtöbben alapképzésre (BA) mennének, ezt követi a mesterképzés (MA), a felsőfokú szakképzés és végül a doktori iskolák.

A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik államilag támogatott, nappali munkarendű BA-képzésre akarnak bekerülni – az ilyen helyek száma összesen 40.610. Osztatlan szakokon (jogászok, orvosok) a 10.600 jelentkezőre 2860 állami finanszírozású hely jut. Ugyanez az arány az MA-n 25.500 felvételizőre jutó 19.600 hely – írja az Index.

A legnépszerűbb alapszakok továbbra sem változtak, csak a sorrend cserélődött fel: a gazdálkodás és menedzsment megelőzte a turizmus-vendéglátást. Ezután következnek azok, akik mérnök informatikusnak tanulnának.

Az eddig általános trend viszont idén nem folytatódott: az elmúlt évekkel ellentétben nem nőtt, hanem 10 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik bölcsészek vagy társadalomtudósok szeretnének lenni, ehelyett többen jelentkeztek természettudományi és az orvosi karokra. Az MA-n a trendek nem változtak: továbbra is sokan akarnak tanárok, diplomaták (nemzetközi tanulmányok) és szerkesztők (kommunikáció) lenni.

Jelentős változás, hogy idén a többletpontok mértéke – az emelt szintű érettségi kivételével – 20 százalékkal csökkent. A legnépszerűbb egyetem továbbra is az ELTE, őt követi a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem. Fontos információ, hogy tavaly sehova sem kellett a legtöbb, 480 „egységet” elérni.

OrientPress Hírügynökség