Városlista
2025. szeptember 12, péntek - Mária

Hírek

2016. Május 21. 05:00, szombat | Külföld
Forrás: mti

Németországban elérte a 200 ezret az idén érkezett menedékkérők száma

Németországban elérte a 200 ezret az idén érkezett menedékkérők száma

Németországban elérte a 200 ezret az idén érkezett menedékkérők száma - jelentették pénteken német lapok.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) csütörtökön vette nyilvántartásba a 200 000. menedékkérőt a Madsack médiacsoport regionális lapjai közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) értesülése szerint.

A számok azt jelzik, hogy a menekülthullám jelentősen alábbhagyott tavaly ősz óta: míg az idén több mint négy és fél hónap alatt érkezett 200 ezer menedékkérő, tavaly csak októberben 181 ezret regisztráltak.

Ugyancsak pénteken ismertette a német sajtó a BAMF első nagyobb szabású elemzését a menedékkérő népesség összetételéről. A felmérés szerint a 2015-ben érkezettek háromnegyede férfi, és e csoporton belül a 33 év alattiak aránya a legnagyobb, 68 százalékos.

A mintegy 300 ezer ember megkérdezésén alapuló vizsgálat szerint a felnőtt férfiak kétharmada és a felnőtt nők egyharmada dolgozott, mielőtt elhagyta hazáját. A férfiak jellemzően kisiparosok vagy segédmunkások voltak, a nők többsége a szolgáltató szektorban dolgozott vagy tanár volt.

A megkérdezettek 18 százaléka felsőfokú végzettségről, 20 százaléka középfokú, 22 százaléka alapfokú végzettségről számolt be, és 7 százalékuk mondta azt, hogy nincs iskolai végzettsége. Az átlagosnál alacsonyabb a képzettségi szint az afgán, a pakisztáni, a nyugat-balkáni országokból származó és az eritreai menedékkérők körében, míg a szíriaiak és az irániak körében 27 százalék, illetve 35 százalék a felsőfokú végzettségűek aránya.

A megkérdezettek 28,1 százaléka számolt be angol nyelvtudásról, és 1,8 százalékuk mondta, hogy beszél németül.

A BAMF felhívta a figyelmet, hogy az adatokat óvatosan kell értelmezni, főleg azért, mert nagyok a különbségek a német oktatási rendszer és a származási országok oktatási rendszerei között.

A szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) menekültekkel foglalkozó vezetője, Raimund Becker a munkaerőpiaci esélyekkel kapcsolatban pénteken a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak elmondta, hogy a tavaly érkezett mintegy 1,1 millió menedékkérő várhatóan nagyjából 60 százaléka kapja meg a menekültstátuszt vagy a nemzetközi védelem más formáját, vagyis durván 600 ezer ember szerezhet munkavállalásra is feljogosító tartózkodási engedélyt.

Az eddigi tapasztalatok alapján ennek a csoportnak 70 százaléka lehet munkaképes korú, azaz mintegy 350-400 ezer embernek kell helyt állnia a munkaerőpiacon. Elhelyezkedésük igen hosszú folyamat lehet, az első két évben nagyjából 10 százalékuk találhat munkát - mondta a BA igazgatósági tagja.

Hangsúlyozta, hogy a menekültek 80 százaléka nem rendelkezik Németországban elfogadott formális képzettséggel és olyan munkatapasztalattal, amelyet a német munkaadók elvárnak, ezért a menekültek "a holnapután szakemberei" lehetnek.

Ezek érdekelhetnek még

2025. Szeptember 12. 07:25, péntek | Külföld

Lengyel külügy: az orosz légtérsértések miatt összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Lengyelország kérésére összehívják az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését a lengyel légtér orosz megsértése miatt - közölte a varsói külügyminisztérium csütörtökön az X-en.

2025. Szeptember 12. 07:24, péntek | Külföld

Meghalt Charlie Kirk amerikai konzervatív aktivista nem sokkal azután, hogy lövés érte Utah államban, egy rendezvényen

Meghalt Charlie Kirk amerikai konzervatív aktivista nem sokkal azt követően, hogy szerdán lövés érte Utah államban, egy egyetemi rendezvényen – a hírt Donald Trump elnök jelentette közösségi oldalán.

2025. Szeptember 11. 07:20, csütörtök | Külföld

Orosz védelmi minisztérium: nem volt tervbe véve lengyelországi célpontok támadása

Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

2025. Szeptember 11. 07:13, csütörtök | Külföld

Az EP nagyobb agrártámogatást szeretne a 2027 utáni uniós költségvetésben

Az Európai Parlament nagyobb és külön agrártámogatást szeretne a 2027 utáni, hétéves uniós költségvetésben, valamint kevesebb bürokráciát a gazdáknak és ösztönzőket a környezeti és társadalmi célok eléréséhez