Nem kaptak pénzügyi fedezetet az egészségügyi intézmények a kötelező minimálbér és bérminimum emeléséhez, ezért az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkárságához fordult.

Az idén a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál a minimálbér összege havi hetvennyolcezer forintról kilencvenháromezerre nőtt, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak úgynevezett garantált bérminimuma pedig kilencvennégyezerről száznyolcezerre emelkedett. Az intézmények még nem tudják megítélni, hogy ez mekkora többletterhet ró rájuk – írja a Magyar Nemzet.

Késés

Más bérproblémák is nyomasztják az egészségügyi intézmények vezetőit. A napokban kapják meg a januári munkavégzés után járó fizetésüket a dolgozók, s valószínűleg sokan meglepődnek majd, amikor azzal szembesülnek, hogy több ezer, vagy akár tízezer forinttal is kevesebbet utaltak a bankszámlájukra, mint egy hónappal korábban. Bércsökkenést most is az átlag alatt keresők szenvednek el. Mindezt az idei adóváltozások okozzák: megszűnt ugyanis az adójóváírás, és emelkedett az egészségügyi hozzájárulás mértéke. Az átlag alatt keresőknél ezt nem tudták ellensúlyozni a kedvező változások. A kormány megpróbált valamit lépni. A közszférában dolgozóknál bérkompenzációt ad, ám ez sok helyen késik – ha a szükséges papírokat nem adták le időben –, tehát a most érkező fizetésnél még nem jelenik meg.

További gondokat okozhat helyi szinten, hogy a minimálbér és a bérminimum idei emelésével újabb bérkategóriák csúsztak össze a közszférában. Így még inkább eltűntek a végzettség, a szakképzettség és a munkában töltött évek száma alapján elvárt fizetési különbségek.