- közölte honlapján a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR).

A pályaszakasz már augusztusban elkészült, de a CNAIR minőségi kifogásokat támasztott, és elutasította a Teloxim Con Srl. - Comsa Sa. - Aldesa Construcciones Sa. - Arcadis Eurometudes Sa spanyol konzorcium által épített szakasz átvételét, majd fel is bontotta a szerződést a kivitelezővel.

A hétfőn átadott pályaszakaszra csak a 7,5 tonnánál könnyebb járművek hajthatnak fel, és csak óránként 80 kilométeres sebességgel haladhatnak a járművek. A marosillyei Maros-hídon és a dobrai felüljárón óránként 60 kilométeres sebességkorlátozást vezettek be.

A közlemény Sorin Scarlat CNAIR-vezérigazgatót idézte, aki szerint a pályaszakasz megnyitására azt követően nyílt lehetőség, hogy elkészültek a szakértői vélemények, amelyek a román állam álláspontját támasztják alá a jogvitában, amelyet a döntőbíróság előtt kell megvívni a kivitelezővel. A korlátozásokat szerinte a biztonságos közlekedés érdekében kellett bevezetni.

Ezzel szemben a romániai infrastruktúrafejlesztéseket monitorozó Pro Infrastructura Egyesület szerint a pályanyitás késése és a korlátozások csupán a CNAIR korábbi téves döntésének az utólagos igazolását szolgálják. A szakértők által alapított egyesület szerint a pályára a kivitelezési gondok ellenére már augusztusban rá lehetett volna engedni a forgalmat, és a problémákat menet közben is lehetett volna orvosolni.

A Csanádpalota-Nagylak határátkelőhelytől Nagyszebenig tartó 330 kilométer hosszú A1-es autópálya két megépült szakasza között jelenleg a Marzsina (Margina) és Hogya közötti 15 kilométeres szakaszon kell letérni a pályáról a régi országútra. Ezen a szakaszon a Pro Infrastructura Egyesület szerint még legalább három évet kell várni a pálya megépítésére.

A hétfőn megnyitott pályaszakasz építése 2013-ban kezdődött, és a munkálatokat 2016 májusáig kellett volna elvégezni. A CNAIR korábbi közlése szerint az útépítési szerződésben áfa nélkül 579,92 millió lejes (40,6 milliárd forint) kivitelezési díjban állapodtak meg a spanyol cégcsoporttal. Az összeg 85 százalékát az Európai Unió kohéziós alapjából, a fennmaradó részt a román költségvetésből biztosították.