Rekordmagas részvétel mellett zárult az országgyűlési választás: a szavazásra jogosultak 76,88 százaléka járult az urnákhoz, ami az 1990-es első szabad választás óta a legmagasabb arány. A választók többsége a Magyar Péter vezette Tisza Pártra szavazott, amely az eddigi adatok alapján a voksok több mint felét megszerezte.

A Tisza Párt ezzel fölényes győzelmet aratott, míg az Fidesz – élén Orbán Viktor miniszterelnökkel – 40 százalék alatti eredményt ért el. A nap folyamán már korán látható volt a kiugró aktivitás, és különösen azokban a választókerületekben nőtt meg a részvétel, ahol az elemzők a Tisza előretörésére számítottak.

Az eddigi feldolgozottság alapján a 106 egyéni választókerületből 95-öt a Tisza Párt jelöltje nyert meg, míg 11 körzetben a Fidesz győzött. A jelenlegi becslések szerint a Tisza Párt 138 mandátumot szerezhet az Országgyűlésben, ami a rendszerváltás óta példátlan eredmény lenne. A Fidesz várhatóan 54 képviselői hellyel számolhat, a végleges mandátumarány azonban csak a levélszavazatok és a külföldön leadott voksok összesítése után alakul ki.

A két nagy párt mellett a Mi Hazánk Mozgalom is bejut a parlamentbe hét mandátummal. A Demokratikus Koalíció valamivel több mint egy százalékot, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kevesebb mint egy százalékot szerzett.

„Nemcsak kormányváltás, hanem rendszerváltás”

Magyar Péter már a kampány során hangsúlyozta: győzelme esetén nemcsak kormányt, hanem rendszert is váltana. A választás előtti záróeseményen úgy fogalmazott, hogy Magyarország „demokratikus jogállammá” válik, és szakít az eddigi berendezkedéssel.

A Tisza Párt programjának kiemelt elemei között szerepel a milliárdosok vagyonadójának bevezetése, a csatlakozás az Európai Ügyészséghez, a nyugdíjrendszer rendezése, valamint az ügynökakták és több kiemelt ügy nyilvánosságra hozatala. Magyar Péter azt is jelezte: kétharmados felhatalmazás esetén új alkotmány előkészítését indítaná el társadalmi egyeztetés és népszavazás mellett.

A választás eredményei még nem véglegesek, azonban az eddigi adatok alapján egyértelműen kirajzolódik: a választók többsége változást szeretne, és új politikai erőnek adott felhatalmazást az ország irányítására.